-Jézusom! Mi történt?-szólalt meg először a Szöszi. Nekem annyira fájt a szám, hogy nem bírtam beszélni. A srácok bevezettek az öltözőbe ahol épp három barátnőm volt.
-Jézus Csöpi! Mi történt?-kérdezte aggódva Zsófi. Nekem még mindig sajgott a szám.
-Ismeritek?-kérdezte Sziki a lányokat.
-Igen. Ő a legjobb barátnőnk.-felelte Anna. A srácok 10 perc alatt elintézték a rajongókat, de Minket meg marasztaltak. Végre meg bírtam szólalni.
-Vigyetek már a kórházba.
-Oké, indulhatunk.-kapta fel a kabátját Ya Ou majd Oli felvett a karjaiba.
-Nekem a szám fáj és nem a lábam.-dünnyögtem.
-Nyugi csak nem akarjuk, hogy még valamit összetörj. Egyébként, hogy hívnak?-kérdezte Oli.
-Csenge. De Mindenkinek Csöpi.-feleltem. A kocsiban már a lányok is bemutatkoztak a fiúknak. Pár perc alatt odaértünk a kórházhoz. Oli megint felkapott és így mentünk be.
-Jó napot! Miben segíthetek?-kérdezte a nővér.
-Jó napot! A barátnőnkről lenne szó.-mutatott Rám Kíra. A nővér Rám nézett majd intett, hogy kövessük. Egy ajtó előtt álltunk meg. Bementünk majd Oli ráfektetett egy ágyra.
-Az orvos mindjárt itt lesz.-közölte a nővér. A többiek bólintottak, de én nem bírtam. Pár perc elteltével megérkezett az orvos.
-Jó napot! Szóval Ön a betegünk.-jött oda hozzám.
-Igen.-nyögtem ki.
-Rendben. Nézzük. Szétszakadt a szája.-nézte meg alaposabban a számat.
-És az mit jelent Doktor úr?-kérdezte Anna aggódva.
-Elég mély a seb. Össze kell varrnunk.-felelte az orvos. Már csak ez hiányzott. Az orvos kitessékelte barátaimat majd hozzá is látott.
-Ez lehet, hogy egy kicsit csípni fogja.-emelte felém az érzéstelenítőt az orvos. Amikor bekente vele a számat annyira csípett, hogy bekönnyeztem. Viszont ez jó volt ugyanis nem éreztem a sajgást. Utána az orvos elővette a varráshoz szükséges dolgokat és varrni kezdte a számat. Az érzéstelenítőnek hála nem éreztem semmit. Mikor kész volt mosolyogva Rám nézett.
-Kész is. Viszont éjszakára bent tarjuk megfigyelésre.-segített felállni. Mikor kivezetett 7 aggódó arccal találtam magam szembe.
-Bent tartanak megfigyelésre.-néztem rájuk. A nővér bekísért egy kórterembe. Ott már volt egy lány.
-Sziasztok!-nézett Ránk. Ekkor észrevettem Wayeres karkötőjét.-Atya ég! Ti vagytok a ByTheWay!-vidult fel. A srácok köszöntötték a lányt.-Egyébként én Réka vagyok.-mutatkozott be.
-Én Csöpi, Ő Anna, Kíra és Zsófi.-mutattam be a lányokat.
-Téged miért hoztak be?-érdeklődött.
-Tényleg! Azt még Mi sem tudjuk, hogy mi történt a koncert után.-kapott észbe Zsófi.
-A koncert után Ti eltűntetek Én meg a színpad előtt álltam amikor valaki hátulról meglökött és nekilökött a színpadnak. Utána a mosdóba indultam, de helyette az öltözőtöknél lyukadtam ki.-néztem Bennyékre. Majd Réka felé fordultam.-Szétszakadt a szám és össze kellett varrni. Téged miért hoztak be?-érdeklődtem én is.
-Hát tegnap este fájt a hasam és anya behozott. Gyomorrontást kaptam.-felelte.
-Ú jobbulást.-nézett Rékára Benny.
-Köszi.-pirult el Réka.
-Na, de lányok... Örültünk a találkozásnak, de mennünk el. Nektek pedig jobbulást.-nézett Rám és Rékára Sziki.
-Köszi, hogy elhoztatok.-köszöntem meg.
-Szívesen.-felelte Ya Ou majd elköszöntek és távoztak volna, de eszembe jutott valami.
-Fiúk várjatok.-kaptam a táskám után.
-Igen?-fordultak hátra.
-Ezt elfelejtettem odaadni.-vettem ki táskámból a 4 plüssmacit és az olvadt csokit.-Kicsit megolvadt.-nevettem, de nem kellett volna. Szám már megint sajogni kezdett.
-Köszi.-vették ki a kezemből majd távoztak barátnőimmel együtt.
"Ya Ou szemszöge"
-Srácok! Egy percre.-hallottam az ismerős hangot. Mi hátrafordultunk és a 3 lánnyal találtuk magunkat szembe.
-Igen?-vontam fel szemöldökömet.
-Elvinnétek?-kérdezte Anna.
-Persze. Szálljatok be.-nyitotta ki Nekik az ajtót Sziki.
-Köszi.-köszönték meg. Beszálltunk a kocsiba amit hamar elindult.
-Ya Ou! Kérdezhetünk valamit?-kérdezte Kíra.
-Persze.-válaszoltam mosolyogva.
-Mit gondolsz Csöpiről?-tette fel a kérdést Anna.
-Miért?-kérdeztem vissza.
-Ja csak azért, mert tetszel Neki.-vigyorgott Zsófi.
-Ó tényleg?-kérdeztem vigyorogva mire csak bólintottak.
-Szép, okos...-mondtam a jellemzőket.
-És járnál vele?-faggatott tovább Anna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése